Csakazértis Szerelem (Ayumi Hamasaki - Love Again)

Írta Pactolous Dátum 2013-04-03 22:35 Hozzászólás 3 Olvasta 2981 | Rovat: Zene / Mozi / Könyv »

Jubileumot mindig lehet ünnepelni, főleg akkor, ha már túl vagyunk a 10 évesen is, hiszen olyankor már mindennek van apropója. Ayumi Hamasaki-nak, Japán egyik legfényesebb csillagának több ilyen ünnepe is volt, és mit ad Isten, most megint eljött egy ilyen alkalom. 15 év a zenei pályán: ezt ünnepli a Love Again című nagylemez.

Kis áthallás azért érződik a címválasztáson, noha semmi köze a 2011-es Love Songs albumhoz, ahol Ayumi 50. kislemezét ünnepelték meg. Formailag azonban mégis csak van valamiféle hasonlóság, hiszen amíg ott 3 maxi előzte meg az album megjelenését, addig itt kettő középlemez (se nem maxi, se nem nagy album): a Love és az Again. Na, kezdjük már kapizsgálni? Furfangos emberek ezek a marketingesek, nem? Ehh, szarkazmus kikapcsolva, ejtsünk pár szót azért a mostani alkotásról.

Szóval 6 dal már ismerős lehet a rajongóknak, melléjük kaptunk még pár átvezetőt (mert az mindig kell (?)), meg egy-két új számot is, úgyhogy annyira nincs lehúzás szaga. És, hogy mi a helyzet a minőséggel? Azt kell, hogy mondjam, bár voltak mostanában ragyogásai és botlásai is az énekesnőnek és producergárdájának, ha figyelembe vesszük, hogy ismét a szerelmes daloké a főszerep, nem érhet bennünket csalódás, maximum kellemes. Ugyanis a lemez jó! Klasszikus Ayumi, semmi forradalom (a jazz ezúttal elmaradt), de talán nem is akkora baj, hogy visszakanyarodott kicsit a régebbi világához. De hát akkor lássuk a dalokat!

Wake Me Up
Meglepő módon pont az egyik legerősebb, leglendületesebb számmal startol el a lemez. Leszámítva Ayu borzalmas angol kiejtését (ami itt még nem is annyira vészes) nem csak, hogy semmi baj nincs vele, de még az életműbe beillesztve is teljesen megállja a helyét. A dobok erőteljesek, a gitárok sodróak, a refrén felemel; kár, hogy a hozzá készült videoklip nem tudja teljes mértékben visszaadni ezt a dinamikát.

Song 4 U
Tipikus, régi időket idéző Ayumi dal: mintha csak a LOVEppears albumról került volna ide. Haragudni emiatt mégsem lehet rá, sőt, inkább jól esik újból ezt a fajta hangulatot hallani. Meg hát jubileumi ünneplésnél belefér egy kis múltidézés. Kellemes szám, de a klipje ennek sem sikerült valami fényesre, legalábbis egy élőszereplős sakkjátszmát bemutató, gyenge mögöttes tartalommal rendelkező valami nem nevezhető kiemelkedő videónak.

Missing
Szép zongorafutamokkal teleszőtt fél-lassú dal, ismételten nosztalgikus felhangokkal. Ehhez sikerült már egy fokkal jobb mozit készíteni, annak ellenére, hogy eléggé elborult. Tökéletesnek még így sem mondanám, de a zene ritmusára sikerült megfelelő képeket összevágni. Perpillanat azonban még mindig jobb hallgatni, mint nézni :)


wakemeup by Bored4Lyfe
A "Wake Me Up" című dal videoklipje

Sakura
Az eddig dalokat már mind megismerhette a közönség, lévén, hogy az említett két középlemezen már helyet kaptak. Ez a szám viszont teljesen új, eddig még sehol, semmikor nem lehetett hallani (hahh, mintha csak valami reklámszöveg lenne). Ez az első, igazi lassú ballada a lemezen, és igen gyönyörűre sikeredett. Instant klasszikussá nem vált, de üde színfolt a korongon.

Melody
Ebben a számban azonban benne van mindaz, ami az előzőbe nem fért bele: az a bizonyos isteni szikra. A titok a refrén dallamában rejlik, ami bizony telitalálat lett. Elsőre megjegyzi az ember, finom csavarok jellemzik: vitathatatlan tény, hogy ez is az album legjobb dalai közé tartozik. Sajnos ehhez is egy elég semmitmondó klip készült, ami inkább csak vizuálisan mondható érdekesnek (ellenben a közeliken Ayumi igencsak szemrevaló).

Task'N'Bass
Nem igazán kedvelem Ayumi átvezető dalait, a legtöbb szerintem csak időhúzásnak jó, és sokszor nem is illenek bele a koncepcióba. Most is ez a helyzet, pedig önmagában egy remek, electro/drum ’n bass-es tombolás, mégis, az érzelmes dalok mellé valahogy nem illik.

Bye-Bye Darling

Elérkeztünk a másik teljesen új nótához, ami szerencsére ezúttal egy pergősebb, tempósabb, bulizós ritmusú dal. A refrén, a gitárszóló, és utána a rövid kiállás mind-mind a Song for XX korszakot idézik, így akik szerették azt a világot, kedvelni fogják ezt a számot is. Nekem egy picit középszerű.

Snowy Kiss
Másik kedvencemet ebben a dalban tisztelhetjük: a rendkívül fájdalmas éneket remekül közrefogja a menetelős basszus és a különböző dobok kavalkádja. Ayumi kiváló teljesítményt nyújt ebben a dalban, le a kalappal előtte. A videoklipről jobb szót sem ejteni; elvileg valamiféle folytatása lenne a Wake Me Up-nak, de az eltúlzott, álverekedésekkel teleszőtt veszekedéseket bemutató jelenetek inkább komikusak, mint drámaiak. Szerencsére a dal értékéből ez semmit nem von le.


snowykiss by Bored4Lyfe
A "Snowy Kiss" című dal videoklipje

Sweet Scar
Újabb lenyugvás a lemezen: klasszikus lassú szám, gyönyörű zongorával, akusztikus gitárokkal és klasszikus hangszerekkel (pl.: oboa, cselló) megtámogatva. És végre, valahára, egy rendes klipet készítettek hozzá: egyszerű, szép képekkel operáló, egy snittes videó. Több nem is kell!

Petal
Érdekes vonósokkal indít ez a szám; mintha valamiféle török szultán háremébe léptünk volna be (mondjuk nem ez az első eset Ayumiéknál, elég csak a Vogue-ra, vagy az Ourselves-re visszagondolni), de van egy kis középkori feeling-je is… ez aztán az egyveleg! A keringős ritmus ügyesen terelgeti figyelmünket, más nem is nagyon tudja, mert sajnos a dal nem sikerült olyan kiemelkedőre. Aztán lehet, hogy csak meg kell hallgatni még egy párszor, de szerintem ebből a receptből többet is ki lehetett volna hozni.

Glasses
A lemez másik átvezető dala: ezúttal egy visszafogottabb darabot kaptunk, már-már nosztalgikus hangszereléssel felvértezve. Ayumi töredezett énekfoszlányai kapták a főszerepet, úgyhogy néhol viccesnek hat, de a dolgát böcsülettel teszi.

Untitled for Her... Story 2
A Guilty albumon helyet kapó Untitled for Her folytatása (ki hitte volna), bár annál egy fokkal nyugodtabb. Minden benne van, ami egy ilyen balladához elengedhetetlen: vonósok, zongora, emelkedés, lenyugvás, szép dallamok. Tényleg bele tud szerelmesedni az ember: ügyes munka!

Gloria
Nem az azonos című Laura Branigan sláger feldolgozása (tegyük hozzá: szerencsére), hanem egy meglepően induló, újfent lassú szám. Nekem elsőre a japán RPG-k jutottak eszembe (Final Fantasy, pölö…), ami egy jó ajánlólevél. A dallamvezetés tiszta 70-es évek, ez is egy piros pont. Kellemes-szellemes dal.

Ivy
A lemez végére kezdek kifogyni a jelzőkből, főleg az ilyen számoknál, mint ez. Nem rossz lassú dalocska, egész pofás dallammal, de már tényleg semmi, de semmi extrát nem tud felmutatni. Korrektnek korrekt, de átlagos.

You & Me
Utolsóként – egyébként teljesen meglepő módon – az A Summer Best válogatás albumról ismerős gyors, vidám hangulatú, diszkós dalt kaptuk meg. Kifejezetten erős szám lenne, de engem iszonyú módon zavar Ayumi borzasztó angol kiejtése a verzékben (akkor ne erőltessük kérem…), valamint zárásnak sem igazán illik a lemez végére. Ugyanakkor a hangulata jópofa, szerethető a refrén, lehet rá ugrálni, szóval party-nóta.


1242013 by Aysohmay
A "Melody" című dal videoklipje

Visszatekintve a dalokra, meg a bevezetőmre továbbra is tartom magam ahhoz az állásponthoz, hogy ez az album szerethető. Fontos azonban, hogy forradalmat, új hangzást, meg úgy egyáltalán semmi eredetit ne várjunk tőle: ez bizony ismét egy Ayumi Music Creator 2.0-val elkészített, rutinból összerakott lemez. Kellemes, néhol a régi időket idézi, szóval aki eddig is szerette az énekesnőt, nem most fogja megutálni. Ellenben akik régóta vágynak már egy igazi, nem komédiába áthajló (khmm… Party Queen… khm…) megújulásra, hát… nem most fogják megkapni. De mivel ez az album is a japán toplisták élén debütált, lehet, hogy erre még várnunk kell. Mindenesetre a Love Again nem hozott szégyent Ayumi fejére, bátran ajánlom a jpop, jrock kedvelőinek!

1. Wake me up
2. Song 4 u
3. Missing
4. SAKURA
5. Melody
6. task'n'bass
7. Bye-bye darling
8. snowy kiss
9. Sweet scar
10. petal
11. glasses
12. untitled for her... story 2
13. Gloria
14. Ivy
15. You & Me



Hozzászólás
PetiX PetiX
2013-04-04 19:27
Nem a Capsule, ők mindig együtt vannak. A legnagyobb kedvencem a m.o.v.e volt.
Pactolous Pactolous
2013-04-04 13:28
Melyiknek? A Capsule-nek?

Amúgy a 10/7 egy erős közepes album, nem feltétlenül rossz, belehallgatni érdemes. Érdekes, hogy a Next Level kiállta az idő próbáját, pedig akkor tőle sem ájultam el annyira, mégis jó visszaemlékezni rá, és kedvelem róla a dalokat.
PetiX PetiX
2013-04-04 05:39
Na majd egyszer meghallgatom, bár az a 10/7 és a amiket írtál róla még mindig nem győzött meg. Utoljára a Next Level tetszett igazán, azóta valóban kissé sablonosak. A régiek viszont még mindig nagyon jók, de amúgy is hallgatok mellette még sok egyebet. Pl a kedvenc bandám is tavaly volt 15 éves, és nemrég jelent meg az utolsó albumuk, valamint pár hete volt a búcsúkoncertjük.
*Név:

*E-mail (Nem jelenik meg.):

Weboldal:

*Hozzászólás (HTML nem engedélyezett.):

Biztonsági kód:
Biztonsági kód, frissítéshez kattintson a képre.


* jelölt mezők kitöltése kötelező!