Mákos emberek (Lange - We are Lucky People)

Írta Pactolous Dátum 2014-02-26 23:44 Hozzászólás 0 Olvasta 2592 | Rovat: Zene / Mozi / Könyv »

Lange lemezei mindig meglepetést okoznak, de nem értem, miért. Mármint, azt tudom, hogy ő egy kiváló trance producer, rengeteg évvel és tapasztalattal a háta mögött, és az eddigi albumjai is tetszettek, mégsem előzi meg a nagyobb anyagokat felfokozott várakozás. Most is így volt: már 2013 elején kiderült, hogy lesz új album, és nem gondoltam volna, hogy ennyire tetszeni fog.

Elképzelhető, hogy Lange személyisége állhat a háttérben? Szerény, nem sztárkodó, szimpatikus arc, aki egyszer csak bejelenti, hogy „ja, amúgy készül egy új lemez, de ahogy haladok vele, úgy mutatom meg róla a számokat, jó?”. Örömmel csinálja azt, amit csinál, és szeret ezzel másokat is szórakoztatni. Ennyi a recept. Én meg azt mondom: „oké, lássuk, mit alkottál ezúttal!”. Semmi hype, hisztéria, remegés, csak egészséges kíváncsiság. És a We are Lucky People után mindketten úgy állunk fel, hogy „Igen, ez sikerült!” Jót szórakoztunk, ez megint összejött, és tulajdonképpen ennyi bőven elég!


We are Lucky People (Abum Intro)
Az album címadó dalának főtémájával indít a lemez; beindulásra ne számítsunk, ez csak a felvezetés, annak viszont egészen jó. A lemez végén pedig majd újból visszatérünk hozzá!

Imagineer
A dalnak van egy meglehetősen monoton szinti szekvenciája, ami végighúzódik a dalon, miközben a háttérben ügyesen váltakoznak a harmóniák. Egyszerűnek hangzik, de mindent egybevéve működik a dolog, bemelegítő és különálló számként is megállja a helyét.

Risk Worth Taking (with Susana)
A trance verzió tavaly mérsékelt sikereket ért el, a lemezre az akusztikus változat került fel. Igazi szépségét így mutatja meg, nagyon szépek a melódiák: jobb sorsot is megérdemelt volna ez a dal.


A "Risk Worth Taking" című dal videoklipje

Fireflies (Under the Moon Mix) (with Cate Kanell)
Mesteri módon úszunk át a következő slágerbe, ami az előző tétellel ellentétben már sokkal inkább hasonlít ahhoz a változathoz, ami tavaly befutott. A vonósoknak ismét csak örülni tudtam, az ének remekül sikerült; talán csak egy raszta hajszállal erősebb vezérdallam kellene neki, de ez már nyugodtan vehető kukacoskodásnak is.

Superstars (with Shannon Hurley)
A szimfonikus zenekart imitáló szintik nem mentek haza szerencsére, ellenben megjöttek a house felmenőkkel rendelkező zongorák. A helyzet nem vészes, hiszen az ének és a dallamok viszik a prímet. Lehet, hogy kell adni neki egy kis időt, de be tud érni a nóta.

Insatiable (with Betsie Larkin)
Mintha csak egy piramis belső szerkezetét tanulmányoznánk, úgy építkezik fel ez a dal, és jönnek be sorban a különböző hangok. Figyelemreméltó a tervezés, de most valahogy nem sikerült olyan átütőre, mint ahogy azt Betsie neve sejteni engedte. Hiába, az ő neve még sajnos nem garancia arra, hogy egy kolosszális dal lesz a végeredmény.

A Different Shade of Crazy (We are All Mix)
Ismételten egy csodás átvezetés után indul el a dal (ilyenkor tudok örülni, hogy egybe vannak úsztatva a számok). Érdekes az elején a masszív fődallamot lágy verzióban hallani, de utána megjelenik a morcos szinti és megmutatja, miről is van szó. Aztán jön az albumváltozat érdekessége: a harmadolós pulzálás. Egyre divatosabbá válik ez a triolás hangszerelés, van amikor bejön, van amikor nem; itt szerintem kellemesen megfűszerezi az étket. Ahogy a címe is mutatja: ez a dal kicsit őrült, de máshogyan.

Unfamiliar Truth (Simple Truth Mix) (with Hysteria!)
Szép, felemelő dallammal rendelkező nóta, szerethető hangulattal. Talán kicsit túl kedves is, annyira nem emelkedik ki a többi közül, de határozottan élvezetes hallgatnivaló.

Our Brief Time in the Sun
Egyik kedvencem a lemezről, minden porcikája nosztalgikus érzéseket ébreszt fel bennem. Ha jelzőket kéne felsorolnom, akkor az előző szám szavait használnám fel újra, így most inkább csak annyit mondok: gyönyörű darab!


Ízelítő az "Our Brief Time in the Sun" című dalból

Violin's Revenge (Light Mix) (with Ilseviolin)
Újfent átúszunk egy másik slágerbe, ebbe a kifejezetten érdekes, hegedűvel megáldott számba. Úgy látszik Armin Van Buuren Intense című száma óta divatba jött a hegedű is a trance stílusban, de ez egyáltalán nem baj. Elvont dallamú, remek nóta, ami ezúttal a dallamosabb, nem a keménykedős változatot mutatja be.

Destination Anywhere (Piano Mix)
Árulkodó remixnév, hát persze, hogy a zongoráé lesz a főszerep, de azért a szintetizátorok sem szorultak háttérbe, teszik ők is a dolgukat. Újabb nagyszerű dal, nincs mit tenni!

Crossroads (Percussive Mix) (with Stine Grove)
Azt hiszem ezt a nótát is ismeri minden trance fanatikus. Épp ezért, hogy Lange elkerülje az unalmat, eléggé szétreszelte ezt a változatot. Lényegében egy lassú szám lett belőle, megőrizve minden gyönyörű harmóniáját, de olyan dobokat pakolt bele, amik eszméletlenül átcsavarják a dal hangulatát. Nekem tetszett így is.

We Are Lucky People
Végéhez érkeztünk a lemeznek, és ahogy az első dalnál ígértem, a keretes szerkezet jegyében visszatértünk hozzá. Botlás itt sincsen, méltó lezárása ennek a lemeznek!


Ízelítő a "Violin's Revenge" című dalból

Végszóként mit is mondhatnék? Szerencsés emberek vagyunk, igen, ahogy az album címe is mutatja. Szerencsések, mert Lange mindig kellemetes lemezekkel lep meg minket, tudja a minőséget tartani. Kerültek kevésbé csillogó kristályok ebbe az ékszeres dobozba, de azt bizton állíthatom, hogy egyik sem bizsu. A tavalyi év egyik legjobb trance hallgatnivalója, kihagyni ellenjavallott!


Hozzászólás
A cikkhez még nem érkezett hozzászólás. Legyél Te az első!

*Név:

*E-mail (Nem jelenik meg.):

Weboldal:

*Hozzászólás (HTML nem engedélyezett.):

Biztonsági kód:
Biztonsági kód, frissítéshez kattintson a képre.


* jelölt mezők kitöltése kötelező!