Király könyv (Stephen King - A remény rabjai)
Barbó
2014-05-29 18:27 0
2815
| Rovat: Zene / Mozi / Könyv »
Egy kicsit kaotikus időszak után, "megfogyva bár, de törve nem" visszatértem a szövegszerkesztő elé. Ezúton is köszönöm szépen a biztató szavakat, - tudni fogja az az ember, akinek ezt magára kell vennie - sok motivációt kaptam általa ;-).
Kedves Olvasóink! A következő cikket végre ajánlhatjuk 18 év alattiak számára nagykorú felügyelete nélkül, ugyanis nem horror könyvet fogok prezentálni! A következő pár sorban Stephen King egyik legjobb irományáról mondanám el a véleményemet. 1982-ben jelent meg az első, kisregényeket tartalmazó könyve. Ennek első és egyben vezérműve A remény rabjai. Nagyon kritikus szemmel olvasom végig az ő munkásságának egyes darabjait, mert számomra néha unalmassá és logikátlanná válnak. Ez a naplószerű kisregény azonban az első sorától az utolsóig élvezhető és nem mellesleg elgondolkodtató. Történetünk a 1940-1970-es évek között, egy Maine állambeli börtönben, Shawshank-ben játszódik, ahova - mindenféle időhúzás nélkül - egy Andy Dufresne nevű, sikeres bankár bekerül gyilkosság vádjával. Hamar meg kell ismerkednie a fogház kegyetlenségeivel, de mindenki meglepetésére mindent méltóságteljesen kezel. Megismerkedik Red-del (aki az egész történetet elmeséli nekünk, olvasóknak), a nagy tekintéllyel rendelkező "kereskedővel". Ő az, aki a társainak fizetség ellenében bármit beszerez a kinti világból. Főszereplőnk is hozzá fordul és az üzleti kapcsolat lassan bizalmas barátsággá alakul át. Andy pedig a kinti életében szerzett szakmai tudással és tapasztalattal elnyeri a börtönőrök és az igazgató kegyét és ezzel párhuzamosan rabtársai elismerését is kivívja. Megkapja a könyvtár igazgatását és lelkesen küzd azért, hogy egy kis emberséget és méltóságot csempésszen a falak mögé. De ez még nem a vége .... Lehet, hogy Andy mégis ártatlan? Bizony-bizony, a történet nem reked meg itt. Napvilágra kerül itt még sok minden. Ugyanakkor nincs vége a könyvnek, még az utolsó sorban sem. Nem rágja az író a szánkba, inkább a fantáziánkra bízza, ami szerintem a lehető legjobb megoldás volt. Miután végigolvastam, azon kaptam magam pár nap múlva, hogy még mindig ez jár a fejemben és ez az, ami hiányzik a regények többségéből. Ez az, ami hiányzik majdnem mindenből. Elsiklunk a dolgok felett, elolvassuk, megnézzük, meghallgatjuk és már ugrunk is a következőre, nem állunk meg átgondolni az érzéseinket, az élményeinket. Ajánlom tehát mindenkinek, akinek ez szintén hiányzik a mostani könyvekből.
1994-ben Frank Darabont rendező a filmvásznon is megörökítette ezt a történetet, főszerepben két fantasztikus színésszel, Tim Robbins-szal és Morgan Freeman-nel. Szerencsére remekül tükrözi a könyvet, csak apróbb részletekben tér el, ebből is talán az egyik legnagyobb, hogy a végén teljesen lezárja, nem marad nyitva a cselekmény. Ennek ellenére bekerült a filmtörténet legjobb filmjei közé és véleményem szerint nem véletlenül. Mindent összevetve és figyelembe véve szerintem az igazi könyvmolyoknak és a filmek szerelmeseinek kötelező darab, nem fognak benne csalódni. Abszolút megérdemli a maximális pontszámot nálam. Végül egy idézettel búcsúznék: "- Van valami itt belül, amit nem vehetnek el. Nem nyúlhatnak hozzá. Ami csak a tiéd.
- Miről beszélsz?
- A reményről."
|
Hozzászólás
* jelölt mezők kitöltése kötelező!