Megdöbbentő filmes hármas

A történet szerint eljött az "Elragadtatás", a "Rapture", vagyis Isten fogta magát és szó szerint a mennybe szippantotta a hívőket, míg mindenki más a Földön rekedt, kitéve a meteoresőnek, a sáskáknak, egy rakatnyi másik csapásnak és persze a Sátánnak... aki egy politikus képében érkezik és a világ elnökévé választatja magát. Főhőseink, Lindsey és Ben, szeretnének megélni ebben az új helyzetben. Úgy gondolják, hogy egy szendvicses kocsi felállításával fognak pénzt keresni, ám az ötlet egy váratlan probléma miatt meghiúsul, így kénytelen a Sátán szolgálatába állni (Ben apja révén, aki örömmel lett a Sátán emberi testőrségének tagja).

A gondok ott kezdődnek, amikor a Gonosz meglátja Lindsey. Történt ugyanis, hogy a Sátán megunt a ribancokat és egy amolyan "szomszédlány" típusú nőre vágyik. Valakire, aki pont olyan, mint Lindsey. Persze az Ördög rögtön megmondja a frankót, Lindsey vagy lefekszik vele a nap végére és örökké felesége és gyermekeinek anyja lesz, vagy minden Földön ragadt szerette meghal. Hőseink tehát elhatározzák, hogy legyőzik a Gonoszt.

A film baromi erősen indít a humorfronton, a lezárás pedig valami olyan elmebeteg módon zseniális és istenkáromló, hogy ha másért nem, már csak azért érdemes megnézni a Rapture-Palooza-t. A középső szakaszon sem igazán lassulnak be az események, nem lesz rossz a film, csak a poénok ritkásabbak. Viszont itt is, mint a Hell Baby-ben, a legjobb humorforrás egyértelműen az, ahogy a karakterek reagálnak ezekre merőben szokatlan élethelyzetekre.

Így jobban belegondolva nem is mondhatom azt, hogy gyengébb lenne, mint a Hell Baby. Maradjunk annyiban, hogy sokkal másabb, mind a témájában, mind pedig a humorában. Talán éppen ezért ajánlott ezt is megtekinteni. Könnyed szórakozás, ami nem fajul el, nem lesz belőle egy "A szerelem mindent megold" nyálas limonádé. Mindvégig őrült marad és éppen ezért szeretem.